Összefoglaló

ABSTRACT 

In the second half of the 20th century, as a result of rapid economic and social development, developed countries are characterized by the formation of a knowledge-based society. The body of knowledge of humanity is growing at a sudden pace, and the view that knowledge is the main condition for an individual's prosperity and social usefulness is gradually becoming accepted. In order to find a place in life and to continuously improve, it is essential that we constantly develop our knowledge. Lifelong learning can be considered most successful if the person is intrinsically motivated. Since young people spend most of their time at school, it is important to get to know students' attitudes towards school. School, as a secondary socializing environment, plays an important role in the development of learning attitudes. The attitude to learning can be examined with the help of various factors: the degree of motivation for good performance, anxiety about performance, classroom atmosphere, school results, teacher-student relationship, behavior problems, absence from school (illness or truancy), extra lessons. The results show that young people's attitude towards learning is mostly positive. The learning attitude of young people is characterized as follows: every second young person likes school and classes, the teacher-student relationship is good, their school results are average. Some level of anxiety appears in almost all young people. Discipline and behavior problems during class characterize a quarter of young people. Furthermore, it can be concluded that the attitude of girls towards learning is more positive than that of boys. 

Keywords: attitude towards learning, learning attitudes, young people

ÖSSZEFOGLALÓ 

A 20. század második felében a viharos gyorsaságú gazdasági és társadalmi fejlődés következtében a tudás alapú társadalom kialakulása jellemzi a fejlett országokat. Az emberiség tudásanyaga hirtelen tempóban nő, és fokozatosan elfogadottá válik az a nézet, miszerint az egyén boldogulásának, s egyben társadalmi hasznosságának legfőbb feltétele a tudás. Az életben való helytálláshoz, a folyamatos továbbfejlődéshez elengedhetetlen, hogy folyamatosan képezzük tudásunkat. Az élethosszig tartó tanulás akkor tekinthető a legsikeresebbnek, ha a személy belsőleg motivált. Mivel a fiatalok idejük nagy részét az iskolában töltik, ezért fontos hogy megismerjük a tanulók iskolához való hozzáállását, viszonyulását. Az iskola, mint másodlagos szocializáló közeg fontos szerepet játszik a tanulási attitűdök kialakulásában. A tanuláshoz való hozzáállást különböző tényezők segítségével vizsgálhatjuk: a jó teljesítményre való motiváltság mértéke, teljesítmény miatti aggodalom, osztálytermi légkör, iskolai eredmény, tanár-diák kapcsolat, magatartási problémák, iskolából való mulasztás (betegség, vagy lógás), különórák. Az eredmények azt mutatják, hogy a fiatalok tanuláshoz való hozzáállása többnyire pozitív. A fiatalok tanulási attitűdjét jellemzi: minden 2. fiatal szereti az iskolát, az órákat, jó a tanár-diák kapcsolat, iskolai eredményük átlagos. Valamilyen szintű aggodalom csaknem minden fiatalnál megjelenik. Az óra alatti fegyelmezési, magatartási problémák a fiatalok 1/4ét jellemzik. Továbbá megállapítható, hogy a lányok tanulás iránti attitűdje pozitívabb, mint a fiúké. 

Kulcsszavak: tanuláshoz való hozzáállás, tanulási attitűdök, fiatalok

REFERENCES 

Aszmann Anna (2003): Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. Egészségügyi Világszervezet nemzetközi kutatásának keretében végzett magyar vizsgálat. Nemzeti Jelentés, 2002. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Nemzeti Drogmegelőzési Intézet. Budapest. 

Balogh L.–Tóth L. (2005): Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből. Neumann Kht., Budapest. 

Balogh B. (1999): Iskolai motiváció. In: Balogh L.–Tóth L. szerk.: Útmutató a tanárszakos hallgatók iskolai pszichológiai gyakorlataihoz. Kossuth Lajos Tudományegyetem Pedagógiai–Pszichológiai Tanszék, Debrecen. 

Bácskai E.–Gerevich J. (2000): A kortárssegítés tanári kézikönyve. Egészséges Ifjúságért Alapítvány, Vác. 

Bognár Mária (2000): A lemorzsolódás, az iskolai kudarc elleni küzdelem az OECD-és EUországokban – a második esély iskoláinak tapasztalatai. In: Máyer J.: Esélyt teremtő iskolák. OKI, Budapest. 

Csapó Benő (2002): Iskolai osztályzatok, attitűdök, műveltség. In: Csapó Benő szerk.): Az iskolai műveltség. Osiris Kiadó, Budapest. 

Demetrovics Zs.–Urbán R.–Kökönyei Gy. (2007): Iskolai egészségpszichológia. Nemzeti Drogmegelőzési Intézet. Szakmai Forrás Sorozat. L. Harmattan. 

Delors, J. (1997): Oktatás – rejtett kincs. (Learning: The Treasure Within- 1996, Report to UNSCO of the International Commission on Education for the Twenty-first Century). Osiris, Budapest. https://doi.org/10.7788/ijbe.1996.24.1.253 

Engler Ágnes (2014): Hallgatói metszetek. A felsőoktatás felnőtt tanulói. Oktatáskutatók könyvtára CHERD-H 

Farkas Margit (2005): Hiperkinetikus zavar, tanulási nehézségek és viselkedési problémák. Gyermekorvos továbbképzés, IV. évf. II. sz. p. 82–87. 

Ferge Zsuzsa–Háber Judit (1974): Az iskola szociológiai problémái. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 

Jámbori, Sz. (2003): Az iskolai környezet szerepe a serdülők jövőorientációjának alakulásában. Magyar Pedagógia, 103. 4. sz. 481–497. 

Józsa Krisztián (2002): Tanulási motiváció és humán műveltség. In: Csapó Benő szerk.: Az iskolai műveltség. Osiris Kiadó, Budapest. 239–268. 

Kelemen Elemér (2003): A PISA-vizsgálat eredményeinek közoktatáspolitikai konzekvenciái. Új Pedagógiai Szemle. 4. 21–33. 

Kósáné Ormai Vera (1998): A mi iskolánk. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. 

Korom Erzsébet (2002): Utószó a második kiadáshoz. Az iskolai tudás: újabb elemzések és eredmények. Csapó Benő szerk.: Az iskolai tudás. 2. kiad. Osiris Kiadó, Budapest. 

Ligeti György (2006): Az iskola belső világa. Új Pedagógiai Szemle. 2006/7-8 p. 51–55. 

Nguyen Luu Lan Anh (2002): A nemek szerepe az iskolában. In: Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 

Rajnai, J. (2003): Az osztályozás és a buktatás problematikája a mai magyar közoktatásban. Új Pedagógiai Szemle, 11. 

Rácz J.–Forgács É. (1988): Az iskola hatása marginális ifjúsági csoportokra. In: Pedagógiai Szemle 38/10 p. 919–929. 

Réthy Endréné (2003): Motiváció, tanulás, tanítás. Miért tanulunk jól vagy rosszul? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 

Róbert Péter (2004): Iskolai teljesítmény és társadalmi háttér nemzetközi összehasonlításban. In: Társadalmi Riport, 2004. Budapest. 193–205. 

Samdal, O.–Dür, W.–Freeman, J. (2004): School. In: Currie, C.–Roberts, Ch.–Morgan, A.– Smith, R.–Settertobulte, W.–Samdal, O.–Rasmussen, V. B. eds.: Young people's health in context, Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) study: international report from the 2001-2002 survey. WHO, Health Policy for Children and Adolescents, 4: 73–83. 

Schmerz István (2002.): Pedagógiai szociálpszichológia. Nyíregyháza. 

Seiffge-Krenke, I.–Weidemann, S.–Fentner, S.–Aegenheister, N.–Poeblau, M. (2001.): Coping with school-related stress in healthy and clinically reffered adolescents. European Psychologist, 6/2: 123–132. https://doi.org/10.1027//1016-9040.6.2.123 

Tóth L. (2000a): A tanulók motivációs sajátosságai és az iskolai teljesítmény. In: Balogh L.– Tóth L. (szerk.): Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből I. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debreceni Egyetem, Debrecen. 247–255. 

Várnai Dóra–Örkényi Ágota–Aszmann Anna–Kökönyei Gyöngyi–Balogh Ágnes (2007): A HBSC-kutatás bemutatása: az iskolai környezet és az egészség kapcsolatára vonatkozó legfrissebb eredmények. In: Demetrovics Zs. – Urbán R. – Kökönyei Gy.: Iskolai egészségpszichológia. Nemzeti Drogmegelőzési Intézet. Szakmai Forrás Sorozat. L. 

Zsidi Zoltán (1999.): Hagyjuk sorsára? Magatartászavar fiatalkorban. Pszichológia és pedagógia nevelőknek. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.