Ugrás a tartalomra
2026-07.

Szerzők:

Csorján Melitta

Nyíregyházi Egyetem

Cím: A NŐMŰVÉSZET ALAKULÁSA NAPJAINKIG. VAN-E LÉTJOGOSULTSÁGA A KIFEJEZÉSNEK?

DOI: https://doi.org/10.71066/AANY.2026.13.06

Megjelent:

Letöltés 

 

A NŐMŰVÉSZET ALAKULÁSA NAPJAINKIG. VAN-E LÉTJOGOSULTSÁGA A KIFEJEZÉSNEK?
Összefoglaló

ÖSSZEFOGLALÓ 

A nőművészet mint fogalom a múlt század óta került a köztudatba, és azóta egyre nagyobb érdeklődés alakult ki a témában, főleg a női művészek körében, hiszen az alkotói létezésük megalapozottságára vonatkozó tényeket tár fel. Az a modern szemléletű hullám, amely felkavarta a kedélyeket ebben a témában, a feminizmus volt, de az érdeklődés társadalmi és történeti szinten már korábban megfogalmazódott. Visszatekintve a művészettörténet során több kimagasló női alkotóművész neve került a köztudatba, sőt a legkorábbi alkotókat már a 12–15. században megemlítik. Napjainkra átalakulóban van a művészet patriarchális jellege, mivel a 20. század elejétől egyre több női művész élhet a hivatásának. A tanulmány egy 2024-es egyetemi konferencia feldolgozása, ahol női alkotóművészek mutatkoztak be a hallgatóságnak, bepillantást engedve a sajátos világlátásukba, művészi megnyilvánulásaikba, egyedi látásmódjukba, a legőszintébben közvetítve hitvallásukat. A konferencia arra a végkövetkeztetésre hívja fel a figyelmet, hogy a női öntudat megerősödött ugyan, és mértéke szinte minden téren egyenrangúvá vált a férfiúi szerepvállalással, de a vele született természetes identitás egyértelműen megmarad, így valószínűleg a jövőben is lesznek a társadalmunkban kiváló nőművészek és anyák egyben a 21. századi nőkből. 

Kulcsszavak: nőművészet, női művész, világlátás, hitvallás, identitás

 

ABSTRACT 

Women’s art as a concept entered the public scene in the last century and since then there has been a growing interest in it mostly among women artists because it has shown the facts how well-established their creative existence is. The modern trend that moved people's minds in this area is called feminism but both historical and social interests have long before appeared. If we look back, art history has preserved the names of many outstanding women artists. Moreover, the earliest artists are mentioned from the 12–15 centuries. In our days the patriarchal nature of art has been changing and since from the beginning of the 20th century, more and more women artists can live on the income of their profession. The study is the elaboration of a university conference where women artists present themselves, letting the audience look into their worldview, as well as into their artistic credo and their vision. The conference is calling attention to the conclusion that although women’s self-consciousness has greatly strengthened and its extent has become equal to that of men, inborn natural identity remains. Which means that even in the 21st century there will be outstanding women artists who will be at the same time mothers.

Keywords: women’s art, women artist, worldwiew, artistic credo, identity

 

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 

Balázs-Piri Krisztina (2022): Senki nem parancsolhatott Amerika festőlegendájának Georgia O’Keeffének. https://mult-kor.hu/senki-nem-parancsolhatott-amerika-festolegendajanakgeorgia-okeeffe-nek-20220927 

Bordács Andrea (2021): Múzsák lázadása. Savaria University Press. Szombathely. 

Flavia Frigeri (2020): Művész_Nők. Corvina Kiadó. Budapest. 

Hornyik Sándor (2019): A nő kísértései. Tatai Erzsébet „Feminista olvasókönyvéről” (1). Artmagazin 17 (114): 42–48. 

Lipovszky Csenge (2024): Nőművészet. https://prherald.hu/nomuveszet/ 

Pusztai Ilona (2022): Országút – Művészet, tudomány, közélet. 2022. 04. 18. 

S. Nagy Katalin (2023): Nők a művészetben. Kultúra és Közösség 5. folyam, 14. évf., 2023/2: 7–14. https://doi.org/10.35402/kek.2023.2.2 

Simone de Beauvoir (1969): A második nem (2. kiadás). Gondolat Kiadó. Budapest. 

Szepessy Béla (2023): Méhségek és mélységek. Csorján Melitta festészete. Várad 22. évf. 11: 50–53. 

Tatai Erzsébet (2019): A lehetetlen megkísértése. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont – Új Művészet, Budapest.