Ugrás a tartalomra
2026-07.

Szerzők:

Barabásné Kárpáti Dóra 

Nyíregyházi Egyetem 

 

Olajos Judit

Nyíregyházi Egyetem

 

Boros Judit Gabriella

Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház

Cím: ÉLETMÓDSZOKÁSOK GAZDASÁGRA GYAKOROLT HATÁSAINAK VIZSGÁLATA EGYETEMI HALLGATÓK KÖRÉBEN

DOI: https://doi.org/10.71066/AANY.2026.13.01

Megjelent:

Letöltés 

 

ÉLETMÓDSZOKÁSOK GAZDASÁGRA GYAKOROLT HATÁSAINAK VIZSGÁLATA EGYETEMI HALLGATÓK KÖRÉBEN
Összefoglaló

ABSTRACT 

Our study provides insight into the economic effects associated with changes in lifestyle and habits, health value, healthy lifestyle, health literacy, and with a literature review of the health status of Hungarian population, as well as our own research by comparing our results with domestic and international surveys. The basis of the comparison, a questionnaire-based selfsurvey, was conducted in 2019 November among the students of University of Nyíregyháza. The results were analyzed in the light of the ELEF 2019 surveys. The value factors were healthconscious nutrition, exercise, omission of smoking and alcohol consumption. According to our results, the assessment of health status shows a correlation between age, education, income, and health literacy. The vast majority of normal body type was among those with higher education qualifications, which showed a correlation with the time spent on exercise and healthconscious eating. During further investigation of factors in connection with lifestyle, we found that there was no change with age when it comes to number of smokers on a daily basis, but weekly alcohol consumption increased overall. People with higher level of health literacy are in better health. In summary, increasing the socio-economic background variables influencing health status could contribute to the development of a healthier life, further enhancing the social and economic efficiency. 

Keywords: health value, lifestyle habits, health awareness, health literacy, economic impact

 

ÖSSZEFOGLALÓ 

Tanulmányunk az egészségérték, az egészséges életmód, az egészségműveltség, és a magyar lakosság egészségi állapotának szakirodalmi áttekintésével, valamint saját kutatási eredményeinknek a hazai és nemzetközi felmérésekkel való összehasonlításával nyújt betekintést az életmódszokások változásaival járó gazdasági hatásokkal. Az összehasonlítás kutatási alapját képező kérdőíves saját felmérést 2019 novemberében végeztük a Nyíregyházi Egyetem hallgatói körében. Az eredményeket elemeztük az ELEF 2019-es felmérések tükrében. Értéktényezőkként jelenítettük meg az egészségtudatos táplálkozást, a testmozgást, valamint a dohányzás, és az alkoholfogyasztás mellőzését. Eredményeink szerint az egészségi állapot megítélése összefüggést mutat az életkorral, az iskolai végzettséggel, a jövedelemmel, az egészségműveltséggel. A felsőfokú végzettségűek körében volt a legnagyobb arányban normál testalkatú, amely a testmozgásra fordított idővel, és az egészségtudatos táplálkozással mutatott korrelációt. Az életmódbeli tényezők további vizsgálata során azt kaptuk, hogy az életkor előrehaladtával nem változott a napi rendszerességgel dohányzók száma, a heti rendszerességű alkoholfogyasztás összességében emelkedett. Azoknak az embereknek, akiknek magasabb az egészségműveltsége, jobb az egészségi állapota. Összefoglalva, az egészségi állapotot befolyásoló társadalmi-gazdasági háttérváltozók növelésével lehetne hozzájárulni az egészségesebb élet kialakításához, tovább emelve a társadalmi és gazdasági hatékonyságot. 

Kulcsszavak: egészségérték, életmódszokások, egészségtudatosság, egészségműveltség, gazdasági hatás

 

REFERENCES

Barabásné Kárpáti Dóra–Olajos Judit (2020): Egyetemi hallgatók életmód vizsgálata. Létünk. Újvidék. 50. 1: 142–152. 

Barabás Katalin (2006) Egészségfejlesztés. Alapismeretek pedagógusok számára. Medicína Kiadó, Budapest. 

Döbrössy Lajos (2004): Megelőzés az alapellátásban. Mi a teendő? Medicína Könyvkiadó Rt. Budapest. 

Kozák Ákos (2009): Táplálkozás, fogyasztás és életmód a rendszerváltás után Magyarországon. Élelmiszer, táplálkozás és marketing. 6. 1–2: 19–23. 

Pavluska Valéria (2015): Az egészség, mint érték a magyar társadalomban. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. 

Szabó Pálma–Kósa Karolina (2016): Egészségműveltség a magyar népesség körében. Orvostovábbképző Szemle. 23. 2: 66–72. 

Internet 1. OEFI, Az egészségfejlesztés alapelvei. 2004, https://oefi.hu/alapelvek, pdf (letöltve: 2022-04-03)

Internet 2. Lalonde Marc: A new perspective on the health of Canadians. A working document. pdf Ottawa: Government of Canada.1974, (letöltve: 2022-04-03)

Internet3. KSH https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo_2020.pdf (letöltve: 2022- 04-30)

Internet 4. Eurostat, https://ec.europa.eu/eurostat (letöltve:2022-04-30)

Internet 5. Európai lakossági egészségfelmérés, 2019, https://www.ksh.hu/elef (letöltve 2022- 05-01)