Összefoglaló

ÖSSZEFOGLALÓ 

A csoki egyike a legkedveltebb édességeknek. Amikor csokoládét vásárolunk, nem igazán az egészségügyi vonatkozásait mérlegeljük, sokkal inkább a reklámok által sugallt befolyások dominálnak. Egyre inkább előtérbe kerülnek a reklámok pszichológiai hatásai, mint az emocionális szlogenek, színek, továbbá olyan effektek, amelyek a meggyőzést, a stílus és a bizalom kialakítását erősítik. Azonban az egészségügyi ismeretek is sokat számíthatnak. Tanulmányunkban szeretnénk bemutatni, hogy a csokoládé milyen bioaktív hatóanyagokat tartalmaz, és ezeknek milyen hatása van az egészségünkre. 

Kulcsszavak: csokoládé, egészség, bioaktív hatóanyag 

ABSTRACT 

Chocolate is one of the most popular sweets. When we buy chocolate, we don't really consider its health aspects, rather the influences suggested by advertisements dominate. The psychological effects of advertising, such as emotional slogans, colors, and effects that are convincing, strengthen the formation of style and trust, are increasingly coming to the fore. However, health literacy can count for a lot. In our study, we present what bioactive active ingredients chocolate contains and what effect these have on our health. 

Keywords: chocolate, health, bioactive ingredient

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 

Ádám Gy.–Fehér O. (1991): Élettan biológusoknak. 2. kötet. 3. kiadás. Tankönyvkiadó. Budapest. 

Dános B. (2008): Farmakobotanika – A gyógynövénytan alapjai (Kemotaxonómia) – A gyógynövénytan alapjai. Argumentum. Budapest. 

Elrund, J.–Koli R.–Alfthan, G.–Marniemi, J.–Puukka, P.–Mustonen, P.,–Mattila, P.–Jula, A. (2008): Favorable effects of berry consumption on platelet function, blood pressure, and HDL cholesterol. American Journal of Clinical Nutrition 87 (2): 323–331. https://doi.org/10.1093/ajcn/87.2.323 

Folyovich, A.–Jarecsny, T.–Jánoska D.–Dudás E.–Béres-Molnár K., A.–Botos N.–Biczó D.– Toldi G. (2019): Csokoládéfogyasztás és a magyar Nobel-díjasok. Orvosi Hetilap 160 (1): 26–29. https://doi.org/10.1556/650.2019.31264 

Ganong, W. F. (1995): Az orvosi élettan alapjai. 3. kiadás. Medicina Kiadó. Budapest. 804. 

Gömbkötő G.–Sajgó, M. (1985): Biokémia. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 160–168. 

Járainé, K. M. (1987): Legendás növények. Gondolat Zsebkönyvek. Budapest. 128. 

Jung, H. J.–Choi, J.–Nam, J. H.–Park, H. J. (2007): Anti-Ulcerogenic Effects of the FlavonoidRich Fraction from the Extract of Orostachys japonicus in Mice. Journal of Medicinal Food 10 (4): 702-706. https://doi.org/10.1089/jmf.2006.223 

Keogh, J. B.–McInerney, J.–Clifton P. M. (2007): The effect of milk protein on the bioavailability of cocoa polyphenols. Journal Food Science 72 (3): 1750–3841. https://doi.org/10.1111/j.1750-3841.2007.00314.x 

Kerimi, A.–Williamson, G. (2015): The cardiovascular benefits of dark chocolate. Vascul Pharmacol. 71. https://doi.org/10.1016/j.vph.2015.05.011 

Kim, K. H.–Tsao, R.–Yang, R.–Cui, S.W. (2006): Phenolic acid profiles and antioxidant activities of wheat bran extracts and the effect of hydrolysis conditions. Food Chemistry 95 (3): 466–473. https://doi.org/10.1016/j.foodchem.2005.01.032 

Kiss M.–Kathy F. (2022): A magyar nők csokoládéfogyasztási szokásai és a cukormentes csokoládéval kapcsolatos fogyasztói magatartásuk. Táplálkozásmarketig IX/2. https://doi.org/10.20494/TM/9/2/1 

Leyva-Soto, A.–Chavez-Santoscoy, R. A.–Lara-Jacobo, L. R.–Chavez-Santoscoy, A. V.– Gonzalez-Cobian, L. N. (2018): Daily consumption of chocolate rich in flavonoids reduces cell genotoxicity and improves biochemical parameters of lipid and glucose metabolism. Molecules 23 (9): 2220. https://doi.org/10.3390/molecules23092220 

Makarewicz, M.–Drozdz, I.–Tarko T.–Duda-Chodak A. (2021): The interactions between polyphenols and microorganisms, especially gut microbiota. Antioxidants 10 (2): 188. https://doi.org/10.3390/antiox10020188 

Martinez-Hollingsworth (2015): History of Cocoa Use in Latin America and Exploration of Modern Implications for use in the Treatment of Type 2 Diabetes. 

Matos L.–Lengyel M. (2006): Chocolate. Lege Artis Med 2006. 12: 1089–1092. 

Mátyus, K., I. (1762): Diaetetica. https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_ORVO_Muzealis_35_1_Matyus_Diaetetica_az_az_a_jo_eletnek_1/?pg=47&layout=s 

Messerli, F. H. (2012): Chocolate consumption, cognitive function, and Nobel laureates. N Engl J Med. 367: 1562-1564. https://doi.org/10.1056/NEJMon1211064 

Nehlig, A. (2013): The neuroprotective effects of cocoa flavanol and its influence on cognitive performance. Br. J. Clin. Pharmacol. 75. https://doi.org/10.1111/j.1365- 2125.2012.04378.x 

Riviere, C.–Richard T.–Vitrac, X.–Merrillon, J. M.–Valls J.–Monti J.-P. (2008): New polyphenols active on beta-amyloid aggregation. Bioorganic & Medicinal Chemistry Letters18 (2): 828–831. https://doi.org/10.1016/j.bmcl.2007.11.028 

Sharma, S.–Cade, J.–Riste, L. et al. (1999): Nutrient intake trends among African-Caribbeans in Britain: a migrant population and its second generation. Public Health Nutr. 2: 469– 476. https://doi.org/10.1017/S1368980099000658 

Suther, C.–Alba, B.–Yurkevicius, B.–Radcliffe, P.–Fagnant, H.–Castellani, J.–Kar, J. (2024): Effects of short-term, high-dose cocoa-derived flavanol supplementation on gut microbiota composition: secondary findings from a randomized, double-blind, placebo-controlled crossover study. J Nutr Sci. 13 (22). https://doi.org/10.1017/jns.2024.17 

Simon V. (2019): Csokiból keveset és feketét. Tudatos konyha. https://media.szekelyhon.ro/pictures/editions/184/18433/18433_258863.pdf 

Sorrenti, V.–Sawan, A.–Mancin, L.–Davinelli, S.–Paoli, A.–Scapgnini, G. (2020): Interaction between cocoa polyphenols and gut microbiota: bioavailability, prebiotic effect and impact on human health. Nutrients 12 (7). https://doi.org/10.3390/nu12071908 

Szabó P. B.–Gyimes E. (2008): Istenek eledele – a kakaó. Édesipar LIV (1-2): 5–8. 

Tabone, M.–Garcia-Merino, J. A.–Bressa, C.–Guzmán, R. E. N.–Rocha, H. K.–Chu Van, E.– Castelli, A. F.–Fenaille, F.–Larossa, M. (2022): Chronic consumption of cocoa rich in procyanidins has a marginal impact on gut microbiota and on serum and fecal metabolomes in male endurance athletes. J Agric Food Chem. 70 (6): 1878–1889. https://doi.org/10.1021/acs.jafc.1c07547 

Terra, X.–Valls, J.–Vitrac, X.–Merrillon, J. M.–Arola, L.–Ardevol, A.–Blade, C.–FernandezLarrea, J.–Pujadas, G.–Salvado, J.–Blay, M. (2007): Grape-seed procyanidins act as antiinflammatory agents in endotoxin-stimulated RAW 264,7 macrophages by inhibiting NFkB signaling pathway. Journal of Agricultural and Food Chemistry 55 (11): 4357–4365. https://doi.org/10.1021/jf0633185 

Tucker, G.–Robards, K. (2008): Bioactivity and structure of biophensols as mediators of chromic diseases. Critical Reviews in Food Science and Nutrition 48 (10): 929–966. https://doi.org/10.1080/10408390701761977 

Vetter J. (2019): A növényi hatóanyagok különleges világa. Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó Kft. 

Williams, R. J.–Spencer, J. P.–Rice, E. C. (2004): Flavonoids: Antioxidants or signaling molecules? Free Radical. Biology and Medicine 36 (7): 838–849. https://doi.org/10.1016/j.freeradbiomed.2004.01.001 

Yochum, L.–Kushi, L. H.–Meyer, K.–Folsom, A. R. (1999): Dietary Flavonoid Intake and Risk of Cardiovascular Disease in Postmenopausal Women. American Journal of Epidemiology 149 (10): 943–949. https://doi.org/10.1093/oxfordjournals.aje.a009738