Összefoglaló

ÖSSZEFOGLALÓ 

Napjainkban jelentős probléma, hogy a testnevelőtanár-képzésre vonatkozó szabályozó dokumentumok nem mutatnak egységes irányt az értékek alapján, valamint a tanárképzést és a köznevelési rendszert meghatározó követelmények, elvárások és iránymutatások között eltérés mutatkozik. A kutatás legfőbb célja a 2024 szeptemberében induló gyakorlatorientált és értékközpontú testnevelőtanár-képzés tartalmi megújítására irányuló pilotprogram vizsgálata. Jelen tanulmány mélyinterjún keresztül mutatja be a programot kidolgozó munkacsoport tapasztalatait, az előzményeket, a kidolgozás folyamatát, a változások jellemzőit és a várható eredmények jelentőségét. Megállapítható, hogy a képzés tartalmi elemei és a képzési és kimeneti követelmények nem esnek egybe a valós tanítással és szükségletekkel. A munkacsoport tagjai pozitív változást és fejlődést várnak a pilotprogramtól a gyakorlatközeli képzési struktúra miatt. A gyakorlatorientált testnevelőtanár-képzés jelentősége abban rejlik, hogy célzottan segíti a képzés elméleti és gyakorlati részének összehangolását. 

Kulcsszavak: pilotprogram, testnevelőtanár-képzés, testnevelő tanár szakos hallgatók

ABSTRACT 

Today, a significant problem is that the regulatory documents for physical education teacher education do not show a consistent direction in terms of values, and there is a divergence between the requirements, expectations and guidelines that define teacher education and the public education system. The main goal of the research is to examine the pilot programme for the renewal of the content of the practice-oriented and value-based physical education teacher education, which will start in September 2024. This study presents the background, the development process, the characteristics of the changes and the significance of the expected results through in-depth interviews with the experience of the committee that developed the programme. It can be concluded that the content of training and the training output requirements do not coincide with real teaching and needs. The members of the working group expect positive changes and improvements from the pilot programme due to the practice-oriented training structure. The importance of practice-oriented PE teacher education lies in the fact that it provides a targeted support to the alignment of the theoretical and practical parts of the training.

Keywords: pilot program, physical education teacher education, pre-service physical education teachers

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM
Bábosik I. (2010): Értékek és pedagógia. Fókusz – Pedagógiai Közéleti Lap 12 (2): 28–40.

Bognár J. (2020): A testnevelőtanár-képzésre vonatkozó dokumentumok egységessége az elvek, tartalmak és értékek mentén: a képzési kimeneti követelmények, a pedagóguskompetenciák, a pedagóguséletpálya-modell és a NAT 2020 összevetése. EKE Líceum Kiadó.

Bíróné N. E.–Bognár J.–Farkas J.–Gombocz J.–Hamar P.–Kovács A. T.–Mészáros J.–Ozsváth K.–Rétsági E.–Rigler E.–Salvara I. M.–Szabó B.–Tinyahiné H. Á.–Vináné K. Á. (2011): Sportpedagógia – Kézikönyv a testnevelés és sport pedagógiai kérdéseinek tanulmányozásához. Campus Kiadó-Nordex Kft. Budapest–Pécs.

Csányi T.–Révész L. (2015): A testnevelés tanításának didaktikai alapjai – Középpontban a tanulás. 1. kiadás. Magyar Diáksport Szövetség.

Csányi T.–Révész L. (2021): A testnevelés és sport oktatásának elmélete és módszertana – Középpontban a tanulás. Magyar Diáksport Szövetség. Budapest.

Falus I. (2001): Pedagógus mesterség – pedagógiai tudás. Iskolakultúra 11/2: 21–28.

Kovács E.–Keresztesi K.–Kovács I.–Andrásné Teleki J. (2000): A testnevelő tanárok véleménye a kibocsátó intézmény képző munkájáról. Magyar Pedagógia 100/4: 499–520.

Köcséné Szabó I. (2009): A tanárjelöltek tanárról alkotott nézetei, és azok változása a képzés során a pályára lépés első éveiben. PhD-értekezés. ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola. Budapest.

Melnychuk N., Robinson D., B., Lu C., Chorney D., Randall L. (2011): Physical Education Teacher Education (PETE) in Canada. Canadian Journal of Education 34/2: 148–168.

Moen, K. M.–Green K., S. (2013): Physical education teacher education in Norway: the perceptions of student teachers. Sport, Education and Society. https://doi.org/10.1080/13573322.2012.719867Moravecz M.–Kozma B. (2022): Szocializációs színterek harca a különböző képzési szinteken tanuló pedagógushallgatók egészségmagatartásában. Magyar Sporttudományi Szemle 23 (4): 34–39.

NASPE (National Association for Sport and Physical Education) (2004): Moving into the future : National standards for physical education.

Sarus T.–Paic R.–Prisztóka Gy. (2024): Képzéssel kapcsolatos kiégés, motiváltság és elégedettség a testnevelő tanár és edző szakos hallgatók körében. Magyar Sporttudományi Szemle 25/109. 102–108.