Összefoglaló

ÖSSZEFOGLALÓ

A tanulmány a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében működő amatőr felnőttkórusok tagjainak pszichés jóllétét vizsgálta, különös tekintettel a közösségi éneklés mentálhigiénés hatásaira. Az empirikus adatgyűjtés 2025-ben online kérdőív segítségével valósult meg a vármegye több településén – így Nyíregyházán, Vásárosnaményban, Fehérgyarmaton, Nagykállóban, Nyírbátorban és Mátészalkán – élő kórustagok körében. A kutatás elsődleges célja annak feltárása, hogy felnőttkorban kimutatható-e összefüggés a pszichés jóllét és a kóruséneklés gyakorlása között. További vizsgálati kérdésként azt elemeztem, hogy a gyermekkorban énekkari tevékenységben részt vevők milyen arányban és motivációval térnek vissza felnőttként a kórusénekléshez. Az eredmények előzetesen arra utalnak, hogy a rendszeres közösségi éneklés hozzájárulhat a lelki jóllét fenntartásához, erősítheti a társas összetartozás érzését, és támogathatja a mindennapi stressz kezelését. A tanulmány hozzájárul a zenei közösségek pszichológiai és társadalmi jelentőségének megértéséhez, valamint alapot biztosít további kutatások számára a művészeti tevékenységek mentálhigiénés hatásainak vizsgálatára. 

Kulcsszavak: énekkar, kórus, pszichés jóllét, lelkiállapot, felnőttkor, közösségi éneklés 

ABSTRACT 

This study investigates the psychological well-being of members of amateur adult choirs in Szabolcs-Szatmár-Bereg County, with a particular focus on the mental health benefits of communal singing. Empirical data were collected in 2025 through an online questionnaire administered to choir members residing in multiple towns across the county, including Nyíregyháza, Vásárosnamény, Fehérgyarmat, Nagykálló, Nyírbátor, and Mátészalka. The primary aim was to examine whether participation in choir singing during adulthood is associated with enhanced psychological well-being. Additionally, the study explored the prevalence and motivations of individuals who return to choral activities as adults after participating in choir singing during childhood. Preliminary findings suggest that regular communal singing may support the maintenance of mental well-being, foster a sense of social connectedness, and facilitate coping with everyday stress. This research contributes to a deeper understanding of the psychological and social significance of musical communities and provides a basis for further investigations into the mental health impacts of artistic engagement. 

Keywords: choir, choral singing, psychological well-being, mental health, adulthood, communal singing

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 

Asztalos Andrea (2022): Acta Musicologica. Acta Universitatis Szegediensis. 108–116. 

Brown, S.–Theorell, T. (2006): The social uses of background music for personal enhancement. In: S. Brown–U. Volgsten eds.: Music and manipulation: On the social uses and social control of music. Berghahn Books. New York. 126–160. https://doi.org/10.1515/9780857457141-011 

Bruhn, H. (2002). Musical development of elderly people. Psychomusicology 18: 59–75. https://doi.org/10.1037/h0094051 

Clift, S. M.–Hancox, G. (2001): The perceived benefits of singing: Findings of the preliminary surveys of a university college choral society. Journal of Royal Society for The Promotion of Health 121(4): 248–256. https://doi.org/10.1177/146642400112100409 

Clift, S. M. Hancox–G., Morrison, I.–Hess, B.–Stewart, D.–Kreutz, G. (2008): Choral Singing, Wellbeing and Health: Findings from a Cross-national Survey. Canterbury Christ Church University. Canterbury. 1–82. 

Diener, E. (1984). Subjective well-being. Psychological Bulletin 95(3): 542–575. https://doi.org/10.1037/0033-2909.95.3.542 

Elizabeth Helmut Margulis (2018): A zene pszichológiája. Pallas Athéné Könyvkiadó. Budapest. 19, 41, 49. 

Harmat László (2016): A zenei aktivitások transzfer hatásai a kognitív és az érzelmi kompetenciák fejlődésére, valamint a szubjektív jóllétre. In: Falus A. szerk.: Zene és egészség. Kossuth Kiadó. Budapest. 76–83. 

Kismartony Katalin (2011). Tizenkét évvel a MUS-E program budapesti kísérleti szakaszának befejezése után – Milyen eredményeket hozott a "tanítóknak, a tanároknak" a program? In: Döbrössy János szerk.: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Karának Tudományos Közleményei – Ének–Zene–Nevelés 23: 51–71. 

Kodály Zoltán (1982b). Mire való a zenei önképzőkör? In: Bónis Ferenc szerk.: Visszatekintés I. 

Kodály Zoltán összegyűjtött írásai. Zeneműkiadó. Budapest. Kodály Zoltán (1974): Visszatekintés I. (Sajtó alá rend. Bónis F.) Zeneműkiadó. Budapest. 304. 

NAT 2020. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Korm. Rendelet. (2020) Magyar Közlöny. 3. https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/f06f631fa3d60f9bef336bbc648efe704d0df73c 

Nemes László Norbert (2016): A zenetanulás és az éneklés szerepe a fiatalok érzelmi és értelmi fejlődésében. In: Falus A. szerk.: Zene és egészség. Kossuth Kiadó. Budapest. 177–185. 

Péter Orsolya Márta (2016): Orpheusz varázsdala, antik szerzők a zene lélekre gyakorolt hatásáról. In: Falus A. szerk.: Zene és egészség. Kossuth Kiadó. Budapest. 91–103. 

Pintér Tünde Kornélia–Csíkos Csaba (2020). Tanulók, szülők és tanárok perspektívái az iskolai zenei nevelés céljáról és feladatáról. Iskolakultúra 30 (7): 3–6, 10–15. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.7.3 

Ryff, C. D. (1989): In the eye of the beholder: views of psychological well-being among middle-aged and older adults. Psychology and Aging 4 (2): 195–210. https://doi.org/10.1037/0882-7974.4.2.195 

S. Szabó Márta (2007). A kodályi eszmék 21. századi állapotáról. Parlando 49 (6): 8. 

Welch, G. (2015): The Benefits of Singing in a Choir. Lecture presedent on july 8, 2015 at the City of LondonFestival: http://www.gresham.ac.uk/sites/default/files/08jul15 grahamwelch_choir.pdf.